Pécsi Tudományegyetem

Tanárképző Központ

 

FELVÉTELIZŐKNEK

Nyomtatóbarát változatPDF változat

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

 

Az osztatlan (közismereti, művészeti, szakmai) tanárképzésre jelentkezőknek pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venniük a felvételi eljárás keretében. A pályaalkalmassági vizsgálat célja: a szóbeli alkalmassági vizsgán, a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.

 A pályaalkalmassági vizsgálat, az alkalmassági vizsga elemei:

I.

Kötelező elem: A jelentkező által előzetesen megküldött motivációs levél alapján beszélgetés a felvételiző pályaelképzeléseiről, karrierterveiről, egyéni életút fejlődési terveiről, arról, hogy miért kíván tanár lenni.

 

II.

Választható elem:

  • vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet/szituáció értelmezése, véleményezése,
  • vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról vagy kisfilmről, a nevelési szempontok kiemelésével.

 

Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. A beszélgetés célja, hogy lehetőséget adjon a felvételiző fiatal számára nézeteinek, beállítódásának rövid bemutatására, és a pályához szükséges és/vagy kapcsolódó képességeinek, ismereteinek kontextusba helyezett, alkalmazott bemutatására.

Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc, amely beszélgetésen az értékelő háromfős bizottságot a felsőoktatási intézmény tanárképzésben részt vevő (ahol tanárképző központ működik, ott a központ által delegált) pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani és gyakorlóiskolai szakemberek alkotják. A bizottsági tagok egymástól függetlenül értékelik a jelölt felkészültségét.

 A PTE osztatlan tanárképzéseire jelentkezők esetében a pályaalkalmassági vizsgálat a következő időpontokban kerül lebonyolításra:

 

Közismereti tanárképzésben a Bölcsészettudományi és a Természettudományi Karon: 2019. május 27-31. 

Művészeti tanárképzésben a Művészeti Karon:  2019. május 21-23.  és május 27-29.

Az egészségügyi tanár felvételi vizsga az Egészségtudományi Karon: 2019. június eleje

 

RÖVID CIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉS (2-5 FÉLÉV) ALKALMASSÁGI VIZSGA

A FELVÉTELI VIZSGA IDŐPONTJA:

BTK 2019. JÚNIUS 24-28.

TTK 2019. JÚLIUS 1-2.

MK 2019. JÚNIUS 14. 17. ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET

MK 2019. JÚLIUS 3. KÉPZŐMŰVÉSZETI INZTÉZET

 PÓTFELVÉTELI:

 

BTK 2019. AUGUSZTUS 21.

TTK 2019. AUGUSZTUS 21.

A felvételi vizsga részei: 

  • szakmai és motivációs beszélgetés
  • alkalmassági beszélgetés (ez alól a pedagógus végzettségűek, azaz tanítók és tanárok mentesülnek)

A szakmai és motivációs beszélgetéshez:

Az adott szakképzettségre irányuló szakmai és motivációs beszélgetésen a jelentkező - a magával hozott egy oldalas vázlat alapján (kb. 10 percben) - kifejti az adott tanári szakképzettség iránti motivációját (idegennyelv-tanár szakokon az adott nyelven folyik a vizsga, tehát ajánlott a vázlatot is idegen nyelven írni). A vázlatot a felelet megkezdése előtt le kell adni a vizsgabizottságnak. A szóbeli felvételi vizsgán a szakterületi ismereteket, tájékozottságot és a tanári pályára való alkalmasságot egyaránt bizonyítania kell a jelentkezőnek, ehhez szakonként felkészülési segédlet a kar honlapján található: http://btk.pte.hu/tanari_mesterkepzeseink_T#motbesz

A vizsga kiegészül egy alkalmassági vizsgarésszel azoknál, akiknek nincs pedagógus végzettségük. A pedagógus végzettségűek mentesülnek a vizsga alkalmassági része alól, azonban a szakmai és motivációs beszélgetés alól nem. Erre kapják ugyanis a felvételi pontszámot. Tehát mindenkinek részt kell vennie a felvételi vizsgán, mert csak így lesz pontszáma, ami a felvételi döntés alapját képezi.

 

pályaalkalmassági vizsga célja a jelölttel való személyes találkozás során, a tanárképzésre jelentkező pályaképéről, személyes motivációiról, habitusáról, kommunikációs készségéről, pedagógiai elképzeléseiről való tájékozódás.

Az alkalmassági vizsga elemei:

  • vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet/szituáció értelmezése, véleményezése,
  • vagy beszélgetés a jelölt által szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról vagy kisfilmről, a nevelési szempontok kiemelésével.

Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. A beszélgetés célja, hogy lehetőséget adjon a felvételiző számára nézeteinek, beállítódásának rövid bemutatására, és a pályához szükséges és/vagy kapcsolódó képességeinek, ismereteinek kontextusba helyezett, alkalmazott bemutatására.

 

 

 

You shall not pass!