Előzmények

A Tanárképző Központ létrejöttének előzményei

A Pécsi Tudományegyetemen a Tanárképző Központ létrejöttét megelőzően a tanárképzés ügyeinek szervezése a Pedagógusképzési Koordinációs Központ feladata volt. Pedagógusképzési Koordinációs Központot (a továbbiakban PKK) a 2007. december 21-i szenátusi ülés hozta létre, biztosítva ezzel a PTE-n belül a tanárképzést folytató karok közötti koordinációt. Erre azért volt nagy szükség, mivel a PTE intézménytörténeti hagyománya miatt több karon is volt olyan szervezeti egység, amely a tanárképzés pedagógiai részét oktatta. A PKK működése sokat javított az intézményen belüli szakmai koordináción, teret adott számos vita lefolytatására, az egyeztetési kötelezettség színterévé vált.

A PKK létezése, koordináló szerepe nem sürgette egyetemünket a TK létrehozásában, mert az osztatlan képzés bevezetésével adódó egyeztetési – szakindítási feladatokban meg tudta jeleníteni és össze tudta hangolni a különböző kari érdekeket. A TK feladatköre bővebb, több jogosítványt adnak e testületnek, mint a PKK volt. A TÁMOP 4.1.2B.2-13/1-2013-0014 pályázat lehetőséget adott arra, hogy a TK működését egy munkacsoport (a pályázaton belül K/1 munkacsoport) dolgozza ki, és egyeztetéseket folytasson a karok és az egyetemi vezetés között. A munka a pályázat indulása (2014. február 1.) után azonnal megkezdődött, több fázisban lebonyolított egyeztetés után alakult ki az az összegyetemi konszenzus, miután 2014 októberében az SZMSZ tervezet a Rektori Tanács elé került. A szenátusi döntés 2014. november 12-én született.

A Szenátus a 205/2014 számú határozata szerint a TK 2015. január elsejével kezdte meg működését. Ez a határozat egyidejűleg megszüntette a PKK-t.

A Tanárképző Központ Szervezeti és Működési Szabályzata az egyetemi Szervezeti és Működési Szabályzat 50. mellékletét képezi, és a honlapon megtalálható.

 https://pte.hu/sites/pte.hu/files/files/Adminisztracio/Szabalyzatok_utas...

A felsőoktatásról szóló korábbi, 2005. évi CXXXIX. törvény 145. § (5) bekezdése szerint: „ha a felsőoktatási intézményben több oktatási szervezeti egységben folyik pedagógusképzés, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt az oktatási szervezeti egységet vagy a szenátus által létrehozott testületet, amelyik ellátja a különböző szervezeti egységekben folyó oktatómunka, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés összehangolását. Ennek a szervezeti egységnek a vezetője felel a felsőoktatási intézményben folyó pedagógusképzés összehangolásáért”. A fenti rendelkezés megvalósítására a Pécsi Tudományegyetem akkori vezetése az Intézményfejlesztési Tervében az alábbi koncepciót fogalmazta meg: „Az Egyetem célja egy egységes neveléstudományi és tanárképzési háttér létrehozása. A PTE – más egyetemek gyakorlatától eltérően – nem kívánja önálló karba szervezni ezt a munkát, hanem erős akkreditációs és minőségbiztosítási jogosultságokkal rendelkező karközi szakgazdát, Tanárképzési Koordinációs Központot hoz létre”.

Az Intézményfejlesztési Tervvel összhangban a Tanárképzési Bizottság helyett 2007. szeptember 13-án megalakult a több jogosultsággal és döntési jogkörrel rendelkező Tanárképzési Koordinációs Központ, melynek végleges elnevezése Pedagógusképzési Koordinációs Központ  (továbbiakban: PKK ).  A PKK Szervezeti és Működési Szabályzatát a Szenátus 2007. december 21-ei ülésén a 298/2007. (12. 21.) számú határozatával fogadta el.

A PKK-t a pedagógusképzés területén folytatott oktatómunka és az ezzel összefüggő gyakorlati képzés összehangolására az egyetem pedagógusképzést folytató karai és önálló szervezetei hoztak létre. Erre azért volt nagy szükség, mivel a PTE intézménytörténeti hagyománya miatt több karon is volt olyan szervezeti egység, amely a tanárképzés pedagógiai részét oktatta. A PKK működése sokat javított az intézményen belüli szakmai koordináción, a pedagógusképzést folytató karok munkájának összehangolásában, az egyeztetésekben. A PKK tevékenysége a pedagógusképzés valamennyi képzési szintjén (alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, pedagógus továbbképzés, a tanárképzéssel kapcsolatos gyakorlati képzés) megvalósuló képzésre kiterjedt. A PKK feladata volt a pedagógusképzéssel összefüggő egyetemi feladatok koordinálása, a pedagógusképzéssel kapcsolatos egyetemi stratégiai feladatok megoldása, az egységes alapelvek, követelmények meghatározása, egyeztetés a tanárképzést folytató karok között a felmerülő problémás kérdésekben.

Az új Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezése szerint minden pedagógusképzést[1] folytató felsőoktatási intézménynek Tanárképző Központot kellett létrehozni. Ezen kötelezettség teljesítésére jó alkalmat adott az új TÁMOP 4.1.2B.2-13/1-2013-0014 pályázat, melynek részcéljaként megfogalmazódott: „A konzorciumi partnereknél folyó tanárképzés belső szervezeti feltételeinek a megváltozott felsőoktatási és közoktatási struktúrához illeszkedő átalakítása. A Pécsi Tudományegyetemen a Pedagógusképzési Koordinációs Központ (PKK) továbbfejlesztése, az új nemzeti felsőoktatási törvény által előírt tanárképző központ létrehozása, működésének a felsőoktatási törvény szerinti kialakítása”.

 A pályázati program 2014. február 1-vel indult. A pályázaton belül a Tanárképző Központ működését a K/1 munkacsoport dolgozta ki, és egyeztetéseket folytatott a karok és az egyetemi vezetés között, melynek révén megvalósult a Tanárképző Központ létrehozásáról az összegyetemi konszenzus.

A Rektori Tanács elé 2014 októberében került a Tanárképző Központ SZMSZ tervezete. Szenátusi döntés annak elfogadásáról, és a Pécsi Tudományegyetem Tanárképző Központjának létrehozásáról 2014. november 12-én született. A szenátusi határozat egyidejűleg 2015. január 1-vel megszüntette a Pedagógusképzési Koordinációs Központot, jogutódként megnevezve a Tanárképző Központot.

 


 


[1] A pedagógusképzés fogalma magába foglalja az óvó- és tanítóképzéstől kezdve az általános iskolák felső tagozatára és a középfokú oktatásra felkészített tanárok felkészítésén keresztül a képzők képzéséig terjedő teljes pedagógiai területet. A tanárképzés ennél szűkebb értelmű, viszont a hivatkozott felsőoktatási törvény a tanárképzést a fenti pedagógusképzés értelemben használja.